Feng Shui, azaz magyarul Szél és Víz. Sokat hallottunk róla, viszont egy távoli misztikus fogalomnak tűnik, amely talán a lakásberendezéssel függ össze és elméletileg segíti, jobbá teszi a lakók életét…
De mégis mit fedhet e két szó: Feng Shui?
Ha a szélre és a vízre gondolok és beindítom a fantáziámat, akkor egy háborgó tengert látok magam előtt, amin bukdácsol egy kicsi hajó. Nos, képzeljük el, hogy ez a hajó a mi házunk, lakásunk. Úgy ahogy a szél és a tengervíz dobálja a kis hajót, ugyanúgy viselkednek lakásunkkal a külső, láthatatlan és misztikus energiák. Körülölelik, átjárják és befolyásolják az ott lakók életét, az életünket.
A hajókra általában jellemző, hogy van legalább egy kormányosuk, ha pedig valamivel nagyobb, akkor kapitányuk is. Nekik az a szerepük, hogy irányítsák a hajót, hogy az célba érjen, függetlenül attól, hogy a tenger vize csendes, vagy felkorbácsolja a szél.
Ugyanígy mindannyiunknak vannak céljai, amiket el szeretnénk érni. Ezeket az esetek többségében el is érjük, jó esetben gyorsan, hatékonyan, rosszabb esetben több évnyi munkával, küszködve a megpróbáltatásokkal, kihívásokkal annak függvényében, hogy a külső energiák éppen hogyan dobálják a kis ladikunkat, lakásunkat.
A Feng Shui egy több mint ezeréves megfigyelésekre alapozó kínai tudomány, amely kormánykereket ad a kezünkbe, lehetőséget, hogy átvegyük az irányítást a hánykolódó lakásunk felett, célirányba fordítsuk azt, kifeszítsük vitorláinkat befogva a minket elősegítő energiákat és megteremtsük a feltételeket, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban célba érjünk.
Talán így tudnám néhány szóban összefoglalni a Feng Shui lényegét.
Első olvasásra mindez hihetetlennek tűnik és szkeptikus kérdéseket vet fel. Egy láthatatlan energia, amit a tudomány nem tud mérni? Ezek az energiák csak úgy hatnak rám?
Képzeljük csak el a tömbház lakást egy gyorsforgalmi út peremén, szemben egy temetővel… Megvan? Képzeljük el, hogy ott lakunk.
Most képzeljük el házunkat egy erdő szélén, egy tavacskával előtte.
Milyen érzésekkel töltött el, csak az, hogy elképzeltük a jelenlétünket e két lakásban?
Ezek az érzések (amelyeket szintén nem képes mérni, mértékegységekbe skatulyázni a tudomány) szubjektívek, mindannyiunkban más és más jöhetett elő.
Én személyesen úgy érzem, hogy az erdőszéli, tóparti házban szívesebben laknék, és meggyőződésem, hogy nyugodtabban élném benne az életemet, könnyebben tudnék a céljaim elérésére fókuszálni és jóval gyorsabban elérném őket, mint az elsőnek említett lakásban.
Tudat alatt tudom, érzem, hogy a két különböző környezetnek más-más hatása van rám.
Ezeket a külső környezeti hatásokat összegezték megfigyeléseik során a kínai bölcsek. Hogyan befolyásolják lakásunk hangulatát, energiáját a körülötte fellelhető alakzatok? Hogyan terjed ez az energia és oszlik szét a lakáson belül? Hol érdemes aludnunk, hogy kipihenjük magunkat? Hol érdemes tanulnunk? Hová érdemes elhelyeznünk íróasztalunkat, ha otthon dolgozunk? Hol étkezzünk, hogy egészségesebbek legyünk? Kérdések és válaszok, amelyek egyik napról a másikra megváltoztatják életünket, irányítást adva kezünkbe.
Persze nem lehet és nincs is értelme leszűkíteni a Feng Shui alkalmazását csak a lakásra, ahol élünk. Éppen úgy alkalmazhatjuk munkahelyünkön, szétosztva a munkahelyi részlegeket a székhely megfelelő szektoraiba, ahol a rájuk jellemző munkát a leghatékonyabban tudják végzni.
Kiterjeszthető egy egész lakótelep elrendezésére, tervezésére vagy akár a városrendezésre is.
Lehet, hogy néhányunk már felhúzta a szemöldökét erre a kijelentésre: a Feng Shui egy tudomány. Igen, én a Feng Shui-t egy megfigyeléseken alapuló tudománynak tartom, hasonlóan a többi természettudományhoz. Egy saját matematikai számítási rendszerrel, képletekkel és egy nagyon logikus gondolkodással ellátott elmélet, amelynek egyetlen axiómája, hogy léteznek körülöttünk a jelenlegi tudomány által még fel nem térképezett erők, energiák.
